ALESHA DIXON - Breathe Slow (45.000) AMY MCDONALD - This Is The Life (237.260) BEYONCE - If I Were A Boy (39.700) - Single Ladies (120.500) BRITNEY SPEARS - Womanizer (188.700) - Circus (74.100) EMINEM/DR.DRE/50 CENT - Crack A Bottle (41.200) GURU JOSH PROJECT - Infinity 2008 (255.800) JAMES MORRISON & NELLY FURTADO - Broken Strings (284.400) JASON MRAZ - I'm Yours (135.900) KATY PERRY - Hot N Cold (383.800) KEVIN RUDOLF - Let It Rock (98.400) KID CUDI &CROOKERS - Day 'N'Night (95.700) KINGS OF LEON - Use Somebody ( 127.800) LADY GAGA - Poker Face (128.200) LADY GAGA & COLBY O'DONIS - Just Dance (321.400) LILY ALLEN- The Fear (98.000) MANDO DAIO - Dance With Somebody (74.300) PINK - Sober (165.600) THE KILLERS - Human (209.300) THE PUSSYCAT DOLLS - I Hate This Part (41.000) TINCHY STRYDER - Take Me Back (76.000)
A Diszkó és dance zenei kislexikon elsősorban a 70-es, 80-as és 90-es évek diszkó-és dance előadóinak életművét, listakarrierjét és általános bemutatását adja. Szerzője nem törekedhetett teljességre - hiszen akkor minimum ezer oldalas könyvet kellett volna írnia - , de igyekezett minél több háttérinformációval szolgálni és olvasmányos formában bemutatni az előadókat. A könyv külön értéke, hogy nemcsak előadói, de zenei szócikkeket is tartalmaz (disco, dance, techno,trance. stb.) Az ABBÁ-tól kezdve a SNAP-en át egészen FATBOY SLIM-ig terjed a skála, vagyis valóban évtizedeket ölel át a kislexikon.
Előadók, akikről olvashatunk a könyvben: ABBA, Albert One, Alvajárók, Amanda Lear, Bad Boys Blue, Bobby Orlando, Captain Jack, Culture Beat, Den Harrow, DJ Junior, DJ Sterbinszky, Divine, Fancy, Fatboy Slim, Flirts, Fresh, Grant Miller, Haddaway, Interface, Ken Laszlo, Man Parrish, Man To Man, Man Without Hats, Messiah, Mike Mareen, Michael Cretu, Moby, Newton Family, Ottawan, Pamala Stanley, Paul Parker, Sandra, Shane 54, Slam Jr., Snap, Splash, Szűcs Judith, Tom Spencer, Tiesto, Trans-x, 2 Unlimited
A Szórakoztató zenei lexikon jellege, szemléletmódja, tárgy- és témaköre teljesen más, mint az eddig megjelent zenei könyveké. Olyan meglepő szócikkeket és összefüggéseket fedezhet föl az Olvasó, amilyenekre eddig még nem volt példa. A (szórakoztató)zene minden fontos elemét, ismeretét
betűrendben foglalja össze kötetünk: korszakok, stílusok, irányzatok, zeneelméleti ismeretek és hangszerek csakúgy megtalálhatók benne, mint a szak- és műszavak, rövidítések, valamint angol (és egyéb) idegen szavak fordítása, értelmezése. Továbbá olyan, zenével kapcsolatos
kifejezések, definiciók is megtalálhatók itt, amelyek egyik kategóriába sem
sorolhatók. A kötet egyaránt hasznos amatőr és profi zenészeknek, énekeseknek, disc jockeyknak, a szórakoztatóiparban dolgozóknak és az ott szórakozóknak, azaz a zene készítőinek, előadóinak és fogyasztóinak.
2008. szeptember 4-én került piacra az Egyesült Királyságban a japán Sony cég Amerikában már komoly népszerűségre szert tett elektronikus olvasója. A Sony Reader nevű kütyüt 199 fontos áron kezdték el árusítani a szigetország egyik legnagyobb könyvesbolt-hálózata a Waterstone üzleteiben. A Guardian szerint 1 órával azt követően, hogy árusítani kezdték a Readert. "az ország legnagyobb könyvesboltja pontosan kettőn adott túl." Mielőtt az e-könyv piaccal rokonszenvezők elszomorodnának a hír hallatán, az így folytatódik:" Hogy korrektek legyünk a Waterstone-nal, amely a 199fontos készülék piacra vitele érdekében összefogott a Sonyval: már többezer előrendelés történt." A cikk hozzáteszi azt is, hogy a Waterstone hangsúlyozza: a Readerrel nem az a céljuk, hogy kiváltsák a nyomtatott könyveket, hanem, hogy kiegészítsék azokat. 2008. szeptember 10. körül már arról érkeztek hírek, hogy a Sony Reader összes példánya elkelt. A Waterstone egyúttal azt is közölte, hogy az olvasók az eltelt időszakban naponta átlagosan 1.000 e-könyvet vásároltak a weboldalukról, ahol mintegy 5.800 cím közül választhatnak.(Az e-könyv eladási lista első helyén már vagy hete egy amerikai szerző műve állt.)A Waterstone összesített eladási listájának élén pedig folyamatosan a Sony Reader áll.
Hiába tamáskodnak sokan az e-könyvek piaci fogadtatását illetően, a statisztikai adatok egyre inkább cáfolják a kétkedőket. Az amerikai elektronikus könyv-eladásokból származó bevételeket figyelemmel kísérő és publikáló International Digital Publishing Forum (Nemzetközi Digitális Kiadói Fórum)- röviden: IDPF - statisztikái szerint látványos növekedés ment végbe 2008-ban. 2007 első három hónapjában az adatokat szolgáltató mintegy 12-15 kiadó bevétele 7,5 millió dollár volt, míg 2008 hasonló időszakában mjár 10,1 millió dollár. Az idei második negyedévben sem csökkent a növekedés üteme: 2008 júniusában például 4,9 millió dollár bevételt realizáltak a kiadók, ami minden korábbi havi bevételi rekordot megdöntött. Természetesen több elemző is az Amazon Kindle sikeres fogadtatásának tulajdonítja a látványos bővülést. Bár a kiadók nem közölnek eladási adatokat (csak bevételi adtokat), az említett számokból könnyen megsaccolhatók ezek is. Átlagosan 10 dolláros könyvárat alapul véve 4,9 millió dollárt 10-zel osztva 490 ezret kapunk, vagyis durván 500.000 elektronikus könyvet értékesítettek 2008 júniusában az adatokat szolgáltató kiadók! És ez természetesen alsó érték, hiszen a legtöbb kiadó - nem beszélve a gombamód szaporodó saját kiadást favorizáló szerzőkről - eladásairól semmilyen összesített adat nem áll rendelkezésre. Amerikában a Sony Reader és a Kindle nevű elektronikus könyvolvasók a legelterjedtebbek. Bár sem a Sony, sem az Amazon nem közöl semmilyen számszerű információt az említett készülékek eddigi eladásairól, különböző becslések szerint a két kütyüből külön-külön is több százezer példány találhatott gazzdára az Egyeesült Államokban. Beszédesek azok az adatok is, amelyeket időről időre maguk a szerzők közölnek digitális eladásaikról. Közülük talán Stephen Windwalker a legismertebb. Ő arról írt elektronikus könyvet, hogy hogyan lehet e-mailezésre és egyéb hasznos dolgokra használni a Kindle-t. Nos, Windwalker elektronikus könyvéből a Kindle tulajdonosok a mai napig több mint 26.000 digitális pédányt vásároltak (azaz töltöttek le pénzért). Windwalker szerint nem valószínű, hogy tíz Kindle tulajdonos közül egynél több letölti munkáját. Ha elfogadjuk Windwalker logikáját, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy Amerikában 2008 szeptember elejéig mintegy 260.000 Kindle olvasót adtak el.
Miután a hagyományos CD-üzletág lassan, de biztosan elindult lefelé a lejtőn, a zeneiparnak kis hazánkban is lépnie kellett. Az irány nyilvánvaló volt: a digitális zeneterjesztés felé kellett fodulnia a hazai kiadóknak és előadóknak. Megtörténtek hát az első lépések. 2004-ben kezdte meg működését az első hazai digitális zenebolt, az E-Music. Hónapokig nem hallottunk semmit a fogadtatásáról, majd 2005 decemberében a Napi Gazdaság című újság egyik cikkéből kiderült, hogy karácsony környékén a heti letöltési mennyiség 150 köröl alakult. Nos, ettől az adattól senki nem dobott hátast örömében, de az egyértelműnek tűnt,hogy a forgalom meg fog ugrani. Ez be is következett. 2006 júliusában a Figyelő című gazdasági magazin vonatkozó cikkéből megtudtuk, hogy a letöltések száma már meghaladta a 40 ezret. Aztán szépen szivárogni kezdett egyre több info és további részletek derültek ki. A Mahasz információi szerint 2005-ben a magyar fogyasztók mintegy 29 ezer zeneszámot vásároltak digitálisan a világhálón keresztül. Ugyanakkor még jobban alakultak a mobiltelefonos zeneletöltések: a valószenei csengőhangokból több mint 66 ezer példány kelt el. Időközben újabb digitális zeneboltok indultak el, vagyis nőtt a választék és icipicit a verseny is…Természetesen a hazai zeneipar képviselői továbbra is feltűnően siránkoztak és jósolták a zeneipar halálát…Aminek volt ugyan némi alapja, de csak a hagyományos zeneforgalmazás terén és ott sem volt akkora zuhanás, mint amennyire látványos a zokogás. 2006-ban folytatódott a digitális eladások látványos felfutása: a netes zeneletöltések száma már majd nem 60 ezerre nőtt, míg a master csengőhangok értékesítései 267 ezret tettek ki – azaz itt többszörösére nőtt a forgalom egyetlen év leforgása alatt! Közben a hivatalos zeneipar tovább jósolta a zeneüzlet halálát…2007-ben már 129 ezer netes zeneszám-eladást regisztráltak, miközben a mobiltelefonos értékesítések száma 560 ezer körül alakult. A növekedés ismét többszörös volt… Természetesen a 2008-as adatokat még nem tudjuk, de aligha lesz visszaesés…
Végezetül néhány megjegyzés:
Senki nem állítja azt, hogy a magyar zeneipar jó helyzetben van. De a tények azt sem támasztják alá, hogy itt a világ vége. Egyszerűen az játszódik le nálunk is, mint máshol a világon: a CD-piac bedől (amit hosszú távon senki nem fog bánni), míg a fizetett letöltések mennyisége rohamtempóban növekszik. Az igaz, hogy a digitális piac még csak kis részét teszi ki a teljes forgalomnak, de a részesedése a „tortából” látványosan növekszik. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a digitális tartalmak kínálata sokszorosan meghaladja a hagyományos lemezboltok kínálatát. És ami legalább ennyire fontos: nem a megmondóemberek döntik el, ki ad el több zenét, hanem a fogyasztók akarata érvényesül.
Az Adamo egy olyan tartalomszolgáltatási modellt megvalósító weboldal, amely mikrofizetési rendszerben teszi lehetővé a tartalmak megvásárlását, illetve a tartalmakhoz való hozzáférést. Nem hagyományos webáruház mégsem, mert nem minden tartalom eladó benne, hanem vagy ingyen vagy megszabott kattintási díjért elérhető. Az Adamo elsősorban elektronikus könyvek, írások, cikkek megvásárlását teszi lehetővé, de emellett társkeresési szolgáltatást is kínál. Miután ilyen jellegű és tartalom-portfólójú weboldal nincs Magyarországon, ezért választottuk az Ádám név sumér megfelelőjét, az Adamo-t. Hiszen mi szeretnénk ilyen portfólóval - kínálattal, ha úgy tetszik - a magyar piacra lépni. Nagyon fontosnak tartjuk a kínálat bővítését, ezért igyekszünk minél több tartalomszolgáltató partnerrel (könyvkiadók, szerzők, cikkírók, stb.) együttműködni. Hisszük, hogy az egyre bővülő kínálat meghozza a piaci sikert is.
A weboldal még nem működik, de már most várjuk minden olyan tartalomszolgáltató partner (cikkírók, könyvszerzők, kiadók, stb.) jelentkezését, aki szívesen felkínálná saját írásait, cikkeit, könyveit az Adamo számára értékesítésre. Az Adamo a szerzőkkel (jogtulajdonosokkal) egyeztetve és szerződve működne az elektronikus értékesítés minél gördülékenyebbé tétele érdekében.
